Ugyanaz volt a forgatókönyv, ugyanabból a kottából játszott a két csapata a párharc harmadik összecsapásán, mint az előző kettőn. Az első és a második mérkőzés is úgy alakult, hogy a harmadik negyed végéig szoros volt az állás, egyik együttes sem tudott addig felülkerekedni, aztán az utolsó felvonásban elléptünk a MAFC-tól és magabiztosan győztünk.
Ugyanez történt most is. Az első harminc perc alatt nyugodtan össze lehetett volna szedni egy közepes szívinfarktust, mert a MAFC az istennek sem akarta feladni. Szívósan küzdött a számukra az életben maradást jelentő győzelemért, mi pedig azért mentünk előre rendületlenül, hogy ne kelljen újra ellátogatnunk a Gabányiba. Az első negyedet elvitték a vendégek, sőt, a második elején már 8 ponttal, 25-17-re vezettek, de kérészéletű volt a királyságuk. Dolgoztak a fiúk becsülettel, egy pillanatra sem ingott meg a hitük, Benke Krisztián szépen termelte a pontokat, aminek az lett az eredménye, hogy Djordjevic duplájával a félidő végére fordítottunk (39-38).
A nagyszünet után, ha csak orrhossznyival is, de rendszerint mi vezettünk. Az utolsó negyednek 68-64-es állásról vágtunk neki, vagyis még minden nyitott volt. Aztán ebből lett egy 102-77-es győzelem! Köszönhetően annak, hogy az előző meccsekhez képest ebben a negyedben is kijött az erőnléti különbség: míg mi továbbra is bírtuk a nagy tempót, mentünk, mint a távirat, addig ellenfelünk elfáradt, nem tudta velünk tartani a lépést. Szórtuk a pontokat, szedtük a lepattanókat, szereztük a labdákat – ekkor már tényleg minden, de minden összejött. Örömkosárlabda lett a vége, hogy aztán a fiúk a pálya közepén egy nagy körbe összegyűlve örüljenek a nem mindennapi sikernek: bejutottak a bajnokság elődöntőjébe!
Csapatunkban ketten is dupla-dupláztak ezen a mérkőzésen. A palánk alatt Nemanja Djordjevic volt az úr, aki 27 pontot dobott, nem mellékesen három triplakísérletéből mindháromszor a gyűrűben landolt a labda, továbbá leszedett 11 lepattanót. Benke Krisztián is ismét vezére volt csapatunknak, 17 pontot és 15 lepattanót szerzett – a harcossága aranyat ért!
Ivica Mavrenski: – Gratulálok a játékosaimnak a győzelemhez és a továbbjutáshoz! Bent vagyunk az elődöntőben, ami azt jelenti, hogy jó munkát végeztünk. A párharc minden mérkőzése nehéz volt, ez a mostani is. A végére nagy lett a különbség a két csapat között, de ezért nagyon meg kellett dolgoznunk. A következő napokban igyekszünk felfrissíteni a csapatot a folytatásra. Sok sikert kívánunk a MAFC-nak!
Garai Péter: – Gratulálok a Pécsnek a megérdemelt továbbjutáshoz, és gratulálok a vezetőedzőnek, Ivica Mavrenskinek, mert nagyon szépen felkészítette a csapatát. Külön gratulálok Rátgéber Lászlónak ahhoz, hogy ezt a csodálatos környezetet, ezeket a körülményeket, lehetőségeket biztosítani tudja. Mi más pályán focizunk a lehetőségeket, a forrásokat illetően. Örülök, hogy az utolsó leheletünkig küzdöttünk, egyetlen pillanatra sem adtuk fel! Azt gondolom, hogy a Rátgéber Akadémia bejelentkezett a bajnoki címért, és a további mérkőzéseken csapatként és sportdiplomáciai téren is komoly tényezője lesz a bajnokságnak. Még egyszer gratulálok ellenfelünknek, és sok sikert kívánok a folytatásra!
NKA Pécs–MAFC 102-77 (17-20, 22-18, 29-26, 34-13)
NKA Pécs: Lados 15/3, Benke 17/12, Meszlényi 11, Rátvay 4, Djordjevic 27/9. Csere: Bíró L. 11/3, Kollár 4, Scherer 11/6, Váits, Herger, Kazy 2. Vezetőedző: Ivica Mavrenski. MAFC: Pfandler 11/3, Csapai 2, Tóth P. 8/6, Bordács 13, Kovács Á. 6/6. Csere: Lakits 24/9, Misek 7/3, Polgárdy 2, Herló 3/3, Komma 1. Vezetőedző: Garai Péter.