A piramist is alulról kezdték

A Rátgéber Akadémia szakmai munkájának egyik felelőse Zalay Zoltán. A már évek óta az utánpótlás vonalon dolgozó trénerrel az egyik edzés után beszélgettünk.

- Tegyük fel, hogy egyszer csak kopogtat az ajtón egy varázsló, és azt mondja, itt egy feneketlen pénztárca, de csak kosárlabda-utánpótlásra lehet fordítani. Mi lenne az első lépés?
- Egy munkacsarnok építése itt, a városban. S az a vicces, hogy más nagyon nem is kellene. A Rátgéber Akadémia ugyanis már most működőképes: a tömegbázis kialakult, vagy, hogy egy hasonlattal éljek, a piramis alját feltöltöttük. A cél most a minőségi képzésre való koncentrálás, azaz a tehetségek kiválasztása, és az ő gondos nevelésük.
- Vannak bőven tehetségek? Feltűnnek új Fegyverneky Zsófik, Hanga Ádámok?
- Igazából erre nagyon nehéz válaszolni. Az tagadhatatlan, hogy vannak olyan fiatalok, akikben kivétel nélkül minden kosáredző lát fantáziát - a kérdés csak az, hogy ki lehet-e belőlük hozni a maximumot, el tudjuk-e érni, hogy néhány év múlva ők legyenek a példaképek. Ehhez azonban az is kell, hogy maguk a trénerek felkészültek legyenek. A korábban említett hasonlatot folytatva mondhatom: ahhoz, hogy a piramis csúcsa megálljon, először az alsó szinteket kell felhúzni, azoknak kell biztosan lenniük - magyarul kell sok gyerek, persze, de kellenek jó edzők is, akik ki tudják emelni közülük a legjobbakat. A Rátgéber Akadémia az edzőképzésre is remek lehetőséget teremt: a fiatal trénerek itt nagyon sokat tanulhatnak, megismerkedhetnek a legújabb edzésmódszerekkel, képezhetik magukat. Az, hogy a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Pécs városát régióközpontnak tekinti, ebből a szempontból is remek lehetőséget jelent, hiszen itt tarthatjuk például a továbbképzéseket, a felkészítő táborokat. Jelenleg összesen körülbelül harmincöt edzővel foglalkozunk folyamatosan.
- Térjünk vissza a fiatalokra! Miért érdemes nekik a Rátgéber Akadémiát választaniuk?
- Egyszerű a válaszom: azért, mert itt megalapozhatják a jövőjüket. Egyrészt a legjobb szakemberektől tanulhatnak, jó körülmények között, folyamatos versenyeztetéssel, másrészt kapnak egy pályamodellt is, azaz a tehetségeket korosztályról korosztályra visszük magunkkal, s ha valaki komolyan gondolja, hogy élsportoló akar lenni, akkor már kisgyerekként megkapja itt azt az alapot, amelyre a későbbiekben építhet majd.