A Faragó Péter szövetségi edző által irányított magyar válogatott összesen hét mérkőzést játszott az Európa-bajnokságon, ezek közül ötöt megnyert. A két vereség is roppant szoros volt: az észtek elleni csoportmeccsen két ponttal (67-69) kaptak ki a fiúk, a románok pedig hosszabbítás után nyertek ellenünk hazai pályán a negyeddöntőben. Vagyis nagyon közel volt ahhoz a csapat, hogy bekerüljön a legjobb négy közé, és elődöntőt játszhasson.
Akadémiánkat három játékos képviselte a válogatottban, Lukácsi Gábor, Mezőfi Márk és Teszárik Márton. Közülük Lukácsi mind a hét mérkőzésen kezdő volt, Mezőfi ötször lehetett ott a feldobásnál, a betegséggel bajlódó Teszárik viszont ezúttal kevesebb lehetőséget kapott. Ebből fakadóan természetesen előbbi kettő tudott emlékezetes, meghatározó teljesítményt nyújtani: lepattanózásban Mezőfi volt a válogatott legjobbja (meccsenkénti 7,3-as átlag), az asszisztok tekintetében Lukácsi volt a király (4,4). A pontszerzőknél Lukácsi 13,3-mal a második, Mezőfi kereken 11 ponttal a harmadik helyen zárt.
Lukácsi Gábor: – Szerintem a saját teljesítményem lehetett volna jobb, de minden egyes mérkőzésen mindent megtettem azért, hogy tudjak a csapatnak segíteni, és a leghasznosabb játékos lehessek. Az egész társaságban maradt egy kis hiányérzet, mivel azzal a céllal mentünk az Európa-bajnokságra, hogy szeretnénk feljutni az A-divízióba, ami nem sikerült, de közel voltunk hozzá. Annak nagyon örülök, hogy sokat tanultam ezen a kontinenstornán, sok tapasztalatot szereztem, és ennek köszönhetően jobb játékosként tértem haza!
Mezőfi Márk: – Úgy érzem azzal, hogy az ötödik helyen végeztünk, jól sikerült számunkra ez az Európa-bajnokság. Igyekeztem minden meccsen jó teljesítményt nyújtani, próbáltam kihozni magamból a maximumot. Az elején kicsit bele kellett rázódnunk, de aztán már ment minden. Szerintem a románok elleni csata volt a legjobb, nagyon jó hangulat volt, amit még akkor is élveztünk, hogy a helyiek nyilván ellenünk szurkoltak, és persze a tét is nagy volt. Régóta nem ért el ilyen jó eredményt a magyar válogatott ebben a korosztályban, ezért természetesen örülünk az ötödik helynek, de azért nem bántuk volna, ha bejutunk a legjobb négy közé.
Teszárik Márton: – Sajnos pont az érkezésünk napján jött ki rajtam egy vírus, ami napokig tartó lázat okozott, és nagyon legyengített. Emiatt aztán az első meccseken nem tudtam játszani, a későbbiekben pedig a keményebb csatákon sem mertek annyi lehetőséget adni nekem, mint korábban. A saját teljesítményemmel így természetesen nem lehetek elégedett, a csapat azonban összehozta az ötödik helyet, ami bravúros, ha azt nézzük, milyen rég nem volt már a kadett válogatott a top nyolcban. A betegségtől eltekintve jól éreztem magam, sok tapasztalattal gazdagodtam, amiből biztosan tudok majd profitálni.