A bajnoki címre és a feljutásra hajtó Honvédot fogadtuk, amelynek a keretében több, A-csoportot is megjárt játékos található, a rutin tehát egyértelműen a vendégek mellett szólt. Ennek megfelelően tisztában voltunk volt, hogy csak akkor lehet esélyünk, ha tudásunk legjavát nyújtjuk a hazai bajnokin.
Az első negyed sajnos nem a mi szájízünk szerint alakult. Nagy iramban kezdődött a mérkőzés, mi pedig sokat hibáztunk: öt labdát adtunk el a tíz perc során, a vendégek pedig éltek a lehetőséggel, és jelentős előnyre tettek szert (15-24). A második negyed aztán pont az első fordítottja volt, ebben a szakaszban ugyanis a Honvéd hibázott többet (8 eladott labda). A 14. percben utolértük ellenfelünket (24-24), aztán Lados duplájával a vezetést is átvettük, amit meg is tartottunk a nagyszünetig (38-34).
Hullámzó egy mérkőzés volt, annyi szent! A harmadik negyed elején a vendégek háromszor dobhattak büntetőt egy sikeres közeli után, amire Kocsis és Lados egy-egy hármassal válaszolt. Óriási volt a csata a pályán, ami tűzbe hozta a közönséget, remek hangulatban küzdhettek egymással a csapatok. A negyed második fele a Honvédnak sikerült jobban, megléptek a vendégek, így az utolsó felvonásnak 54-62-ről vághattunk neki. Nem volt még veszve semmi, de pokoli nehéz tíz perc várt ránk!
A fiúk az utolsó energiáikat mozgósították, s jó volt látni, hogy egy pillanatra sem adják fel, küzdenek, hajtanak a győzelemért. Meg is volt az eredménye: szép lassan, lépésről lépésre faragtak a hátrányukból! Djordjevic nagyot dolgozott a palánk alatt, dobta a pontokat és szedte a lepattanókat, Lados triplát vágott, Kocsis higgadtan büntetőzött, így aztán előbb két (71-73), majd egy pontra (74-75) megközelítettük ellenfelünket.
Pokoli izgalmas volt a hajrá!
Amikor pedig mindössze 5 mp-cel a vége előtt Bíró Levente duplájával egyenlítettünk (76-76), majd felrobbant a csarnok! Szinte biztos volt, hogy jöhet a hosszabbítás – de aztán nem lett belőle semmi. A vendégek menetrendszerű időkérése után picit dadogott a labda, majdnem elveszítették, ám Kopácsi megkaparintotta, és jó 9 méterről, a dudaszóval együtt bevágott egy triplát!
Alig akartuk elhinni!
Ivica Mavrenski: – Gratulálok a Honvédnak a győzelemhez! Mi is megérdemeltük volna, hogy nyerjünk, de egy szerencsés, utolsó másodperces dobásnak köszönhetően a vendégek örülhettek. Sajnos rosszul kezdtük a mérkőzést, hátrányba kerültünk, sok labdát adtunk el. Ennek ellenére a nagyszünetben már mi vezettünk négy ponttal, ám a harmadik negyedben háromszor is 2+1-et dobhattak a vendégek, elkerülhető kosarakat kaptunk, és jelentős hátrányba kerültünk. Ez pedig a végén sokba került.
Baksa Szabolcs: – Nagyon jó meccs volt! Készültem rá, hogy ilyen lesz, mert itt mindig szoros, egylabdás mérkőzéseket játszottam. Elképesztő ez az Akadémia, mind az infrastruktúrát, mind a szervezettséget, mind a szakmai színvonalat illetően. Gratulálok a hazaiaknak, de természetesen gratulálok a saját csapatomnak is! Nem játszottunk jól, az alaptaktikánk most több gondot okozott, mint amennyi előnyt jelentett, de tudtunk váltani, ráadásul volt szívünk! Kopácsi előtt pedig le a kalappal, megnyerte nekünk a meccset!
NKA Pécs–Budapesti Honvéd SE 76-79 (15-24, 23-10, 16-28, 22-17)
NKA Pécs: Bíró L. 10/3, Meszlényi, Benke 1, Rátvay 4, Djordjevic 21. Csere: Váits 9/3, Kocsis 16/9, Lados 13/3, Kazy, Kármán 2. Vezetőedző: Ivica Mavrenski. Budapesti Honvéd SE: Takács 4, Tanoh 18/3, Völgyi 9, Markovic 12, Mijovic 24/3. Csere: Kopácsi 3/3, Kovács G. S. 7, Stefán 2, Cohill. Vezetőedző: Baksa Szabolcs.