Akadémiánk, mint kiválósági központ, épp azért működik, hogy megtalálja a legtehetségesebb fiatalokat, és „eljuttassa őket a csúcsra”, kihozza belőlük a maximumot. Kmézics Milos esetében nagyon kíváncsiak vagyunk arra, mi lesz az a bizonyos csúcs. Természetesen helyén kell kezelni a dolgokat, hiszen mindössze tizenegy éves, de egyrészt imád kosárlabdázni, és olyan adottságokkal, tehetséggel áldotta meg a sors, hogy a határ a csillagos ég lehet. A példa adott a családban: édesanyja, Vilipics-Kmézics Daliborka játszott a női NBA-ben, szóval semmi sem elérhetetlen!
Az elmúlt hónapban Akadémiánk U12-es fiú csapata két nemzetközi tornán is szerepelt, ott volt a Vasas otthonában megrendezett Török Katalin Emléktornán, valamint a Chicco Ravaglián, amelyre Olaszországban, Bassanóban került sor. Mindkettőn kiváló teljesítményt nyújtott tizenegy éves játékosunk, Kmézics Milos, aki decemberben kiérdemelte „A hónap játékosa” címet.
Ő az, akit néhány évvel ezelőtt sokat láttunk futballozni édesapjával, Kmézics Zoránnal Akadémiánk kültéri pályáin (a focilabdával sem volt rossz), de aztán természetesen a kosárlabda mellett kötött ki. Ilyen családi háttér mellett ez nem is történhetett volna másként. Saját elmondása szerint régebben nem vette túl komolyan a játékot, de aztán mintegy két éve nálunk kezdett el komolyabban kosárlabdázni – ebben a sportágban tud kiteljesedni, itt érzi magát otthon!
– Nagyon élvezem ezt a játékot – fogalmazott Milos, aki tizenegy évesen már 189 centis. – Annak pedig nagyon örülök, hogy a Nemzeti Kosárlabda Akadémia játékosa lehetek, mert a csapatban remek a társaság, jóban vagyok a fiúkkal és az edzőimmel is. Az utóbbi időben hetente kétszer-háromszor járok egyéni képzésekre Vinko Bakiccsal, ezeket a gyakorlásokat nagyon szeretem: elképesztő jó dolgokat tanít nekem! A decemberi két torna pedig rendkívül hasznos volt számunkra, nagyon erős ellenfelekkel találkoztunk. Nagy volt az ellenállás, de ezt egyáltalán nem bánom, hiszen ilyenkor lehet fejlődni!
Milos pedig fejlődik. Rohamléptékben, állítják az edzők. Játszik az U12-es és az U13-as csapatunkban is, nem mellesleg nagyon rendben van fejben, hiszen vannak céljai. Nem akármilyenek.
– Szeretnék profi szinten kosarazni, és jó lenne eljutni az NBA-be! Megmondom őszintén, a világ legjobbja szeretnék lenni. Jokicsra nagyon felnézek, de rengetegszer nézem Kevin Durantot, aki olyan magassággal is úgy vezeti a labdát, mint a nála jóval kisebbek. A példa pedig adott, hiszen édesanyám játszott a WNBA-ben, én is szeretnék eljutni erre a szintre. Emellett pedig édesapámtól is nagyon sok dolgot meg szeretnék még tanulni.
Kmézics Zorán pedig természetesen partner abban, hogy a fia jobb és jobb legyen. Régebben együtt fociztak, most pedig együtt kosaraznak, illetve együtt nézik tévén a legjobb meccseket – amelyekből lehet tanulni.
– Milos nagyon szeret kosárlabdázni, és ebben a korban ez a legfontosabb! Élveznie kell a játékot, mosolyogva kell a pályán lennie. Nagyon örülünk neki, hogy ilyennek látjuk! Milos mindig játszani akar, amikor például hazaérünk Szerbiában, rögtön veszi is át a cipőt, és megy ki a pályára, órákat tölt ott. Nagyon szeretek vele foglalkozni, iszonyú gyorsan tanulja meg a dolgokat. Szép fokozatosan kell fejlődnie. Örülünk neki, hogy jól érzi magát a csapattársai között, és az iskolában, a Miroslav Krlezában is megállja a helyét.
Természetesen Akadémiánk edzői, szakemberei is nagyon szívesen dolgoznak egy olyan tehetséggel, mint Milos, hiszen nagyon gyorsan visszakapják tőle azokat a dolgokat, amiket kértek, mutattak. Sportigazgatónk, Zalay Zoltán nem mindennapi szavakkal méltatta…
– Edzői pályafutásom eltelt harmincöt éve alatt ő a legjobb adottságokkal rendelkező gyerek, akivel találkoztam. Az alkata mellett a finommotorikája is párját ritkítja, minden adott ahhoz, hogy nemzetközi klasszis váljon belőle. Nyilván az út elején jár, de azért kell összefognunk, hogy mindez megvalósulhasson.
Az U12-es csapatunknál Nagy Kevin vezetőedző kezei alatt pallérozódik, aki szerint „Milos felfoghatatlan iramban fejlődik, korosztálya kiemelkedő tehetsége, csapata példaképe és az egyik legnagyobb összetartója”.
– Ritka, amikor egy kiemelkedő testalkat és tehetség mellé ilyen nagy szorgalom, alázat, szerénység és céltudatosság párosul! – mondta Nagy Kevin. – Igazi versenyző típus, amint észlel az ellenfél csapatában egy vetélytársat, vezérré válik a pályán. A rengeteg munka mellett azonban sosem szabad elfelejteni, hogy ő még csak egy tizenegy éves gyerek, aki nagyon szerethető, barátságos, és aki mindig a közösség középpontjában van. Ez nagyon fontos dolog! Jó tulajdonsága az is, hogy a társait állandóan biztatja, felemeli és támogatja. Egy korosztályát meghazudtoló képességű és intelligenciájú srácról beszélünk, aki előtt kellő alázattal, céltudatos hozzáállással és rengeteg szorgalommal a határ a csillagos ég! Tényleg öröm vele foglalkozni, mert elképesztő ütemben szívja magába az információt.
Gratulálunk „A hónap játékosa” címhez, Milos, és azt kívánjuk, továbbra is élvezd a kosárlabdát, hiszen ez egy gyönyörű játék!
