Nagyon jól menetel U21-es fiú csapatunk az NB I. A-ban, kilenc mérkőzésből nyolcat megnyertünk, legutóbb győztünk a PVSK vendégeként, és ennek (is) köszönhetően a tabella éléről várjuk a folytatást. Az eredményes szereplésben természetesen jelentős szerepe van vezetőedzőnknek, Miljan Rakicsnak, aki ugyan az edzői pályán még csak az út elején jár, de úgy tűnik, van benne potenciál, akárcsak annak idején játékosként – U20-as Európa-bajnoknak vallhatja magát, és nagyon sok jó klubban megfordult. Nagyon fontos számunkra, hogy nem csak ő érzi jól magát nálunk, hanem az egész családja, mindhárom kisfia is!
A legutóbbi fordulóban a PVSK vendégeként ért el nagyon fontos győzelmet U21-es csapatunk, amely a legjobbak között továbbra is ott van a tabella élén, megelőzve a Honvédot és a Zalaegerszeget. Ezen a mérkőzésen, de a korábbiakon is látszott, hogy tehetségeink jó kezekben vannak, vezetőedzőnk, Miljan Rakics (és persze az egész szakmai stáb) munkájának köszönhetően jó úton járnak, folyamatosan fejlődnek.
– Nem könnyű a feladat, de nagyon szeretem, hiszen tehetséges fiatalokkal dolgozhatok – fogalmazott 38 éves vezetőedzőnk. – Néhány játékosunk a felnőtt csapattal edz, így rájuk nem mindig számíthatok a tréningeken. De nem is ez a fontos, hanem az, hogy kihasználják a bennük rejlő tehetséget, legyenek jobbak minden egyes nap. Ha ez sikerül, akkor lehetünk elégedettek, hiszen ezért vagyunk itt! Számomra egyértelműen ez jelenti a motivációt: szeretném elérni, hogy folyamatosan fejlődjenek, és hogy kihozzák magukból a maximumot. Bízom benne, hogy a szezon során végig mindenki egészséges marad, ha így lesz, akkor remélem, a végén lesz esélyünk éremért harcolni. Ígérni nem lehet semmit, hosszú még az idény, de azt elvárom, hogy mindenki száz százalékot adjon minden edzésen, minden mérkőzésen, aztán meglátjuk majd, hogy ez mire volt elég. Hibákat el lehet követni, ez teljesen természetes, főleg ebben a korban, de energia és szenvedély nélkül semmit sem lehet elérni.
Egészen elképesztő mennyiségű tapasztalatot halmozott fel Miljan a játékoskarrierje során, ugyanis sok helyen járt, és színvonalas versenysorozatokban is megmutathatta magát. Kosárlabdázni a szülővárosában, Bácskapalánkon kezdett, aztán hét évig játszott a Hemofarm Vrsac színeiben (három évig a junioroknál, négyet a felnőtteknél), aztán következett a Masinac Kraljevo, a Novi Sad, a Bosna Sarajevo, a Radnicki Kragujevac, a görög KAO Drama, majd hazánkban a Jászberényt, a Szolnokot, a Kecskemétet és a Falcót is erősítette, továbbá volt az Inter Bratislava és a Proletar Zrenjanin játékosa is. Tehetséges, jó játékos volt, amit kiváló eredmények bizonyítanak: tagja volt a szerb korosztályos válogatottaknak, 2006-ban az U20-asokkal Európa-bajnok lett, de van ebben a korosztályban egy Eb-bronza is (2005 – akkor az idősebbek között szerepelt), valamint az egyetemi világbajnokságon (Universiade) egy ezüstérme.
– A pályafutásom során követtem el néhány hibát, voltak rossz döntéseim. Ebből természetesen lehet és kell tanulni, le lehet vonni a konzekvenciákat: most például el tudom mondani a játékosaimnak, mi az, ami jó lehet számukra, és mi az, amit inkább kerülniük kell. Nem szeretném, ha elkövetnék ugyanazokat a hibákat, amiket én megtettem. Persze fiatalok, úgyhogy nem biztos, hogy mindig megfogadják a tanácsaimat. De a lényeg az, hogy nem csak jó kosárlabdázókat, hanem jó embereket is akarunk nevelni belőlük!
Hosszú játékospályafutását (amely során a Hemofarmmal kétszer volt Európa-kupa-elődöntős, valamint egyszer Adria-Liga-győztes, a Bosna Sarajevóval egyszer, a Szolnokkal kétszer lett bajnok, az Olajjal két Magyar Kupa-diadalnak is részese volt) Jászberényben zárta le, ahol aztán bedobták a mélyvízbe: rögtön a felnőtt csapat vezetőedzőjeként kezdte meg edzői karrierjét. Onnan került Akadémiánkra, s most már a második szezonját tölti nálunk – családjával együtt.
– A feleségemmel, Nikolinával, akivel már 2002 óta együtt vagyunk, és a három fiunkkal, a tizenegyéves Reljával, a nyolcéves Stefánnal és a négyéves Djordjéval költöztünk Pécsre. A két idősebb nagyon szeret kosárlabdázni, azt ne tőlem kérdezd, hogy ügyesek-e, hanem az edzőjüktől. De egyelőre ez nem is fontos, csak élvezzék, amit csinálnak: százszor elmondtam nekik, hogy az én életem a kosárlabda, de nem muszáj, hogy a tiétek is erről a sportról szóljon. Ugyanakkor nagyon örülök annak, hogy olyan helyen dolgozhatok, ahol nagyon jó lehetőségük van a fejlődésre, ha a kosárlabda mellett maradnak. Pécs nagyon szép város, mindenünk megvan, amire szükségünk lehet, közel, mindössze másfél órára van a szülővárosom, szóval szerintem a legjobb helyre kerültünk, nagyon jól érzi itt magát az egész családom!
Nagyon örülünk neki, mert Akadémiánk számára ez is nagyon fontos! Jó munkát a folytatásra is, Miljan!
