A serdülő fiúknál az országos bajnokságon mindkét csapatunk a legjobb tizenhat közé jutott: az U14-esek végül veretlenül lettek bajnokok, az U13-asok pedig nagyon értékes meccseket játszottak a B-döntőben, ahol a nyolcadik helyen zártak. Mindkét együttesünkben ott voltak a RICSILLA Sporttal kötött együttműködésünknek köszönhetően hozzánk került tehetségek: a 2010-es születésű Csóti Zsombor mindkét csapatban játszott, a 2011-es Lo Cheikh Ádámra, Szabó-Haklits Márkra, Farkas Bencére és Tarkó Dömére az U13-asoknál és az U12-eseknél számíthattunk.
– Mindannyian olyan előképzettséggel érkeztek hozzánk, ami megsüvegelendő – fogalmazott Akadémiánk szakmai igazgatóhelyettese, Zalay Zoltán. – Két okból is nagyon sokat jelent, ha az anyaegyesületében megfelelő, magas szintű képzést kap egy gyerek: egyrészt könnyebben kerülhet ide, a Nemzeti Kosárlabda Akadémiára, másrészt ha idekerül, nagyban megkönnyíti a mi munkánkat, sokkal eredményesebb tudunk vele foglalkozni a folytatásban. A RICSILLA-tól rendre nagyon jól felkészített tehetségek érkeztek hozzánk, ami dicséri ott zajló szakmai munkát.
A RICSILLA-nál négy évvel ezelőtt kezdték el a szakmai programot a 2010-11-es korosztály számára. Négy bázisiskolából (Zalaszentgrót, Zalalövő, Teskánd, Becsehely) válogatták össze a legügyesebb fiúkat és lányokat. Még a pandémia előtt sikerült lerakni az alapokat, és egy szűk, de annál lelkesebb állományt összeszedni. Fontos volt, hogy még a kis kenguru, azaz U10-es koruk előtt már egy-két évig előkészítő korosztályos edzéseken vettek részt ezek a gyerekek, mert így az edzésre járás, az edzésmunkához szoktatás már ebben az időszakban lezajlott.
– A szakmai program célja az volt, hogy lerakjuk azokat a technikai, taktikai és mentális alapokat az U12 végéig, amelyekre bátran támaszkodhatnak majd a játékosaink, bárhova is veti őket az élet, illetve a kosárlabda – mondta Mészárosné Darida Csilla, a RICSILLA Sport Kft. ügyvezetője, technikai vezetője. – A technikai fejlesztés mellett megtanulják a kosárlabda, mint játék taktikai alapelemeit, azokat a kereteket, amelyeken belül ki tudják bontakoztatni a technikai repertoárjukat és az egyéni képességeiket. A fizikai képességfejlesztésben az edzések, a gyakorlatok intenzitását emelném ki, mindig nyomás alatt, versenyhelyzetben kell begyakorolni a tanult elemeket. A kulcs: előnyös szituációk felismerése és sikeres megoldása, amelyhez elegendő kompetenciával ruháztuk fel őket. A négy „kicsi”, Farkas Bence, Lo Cheikh Ádám, Tarkó Döme és Szabó-Haklits Márk mindig egy korosztállyal feljebb edzett és versenyzett, mert szerettük volna, hogy folyamatosan ellenállással szemben dolgozzanak, szerintünk csak így lehet fejlődni. A saját korosztályos versenyzés volt mindig a hab a tortán.
Nagyon lényeges, hogy a komfortzónán kívül kell edzeniük a gyerekeknek, tette hozzá Mészárosné Darida Csilla, de ehhez az edzőknek is ki kell lépniük a saját komfortzónájukból. Számunkra ez a szabadidő terhére vállalt edzőtáborokat jelentette, a sok szállítást a vidéki gyerekek miatt, a rengeteg hétvégét és nyári szünetet, amit más végigpihent. Továbbá folyamatos tervezést, megújulást, visszacsatolást, a szülőkkel való kapcsolattartást. Ez utóbbi elképzelhetetlen kisebb konfliktusok nélkül, de ezek elől nem menekülni kell, hanem felvállalni őket, mert a szülőnek joga van tudni, hogy mi miért történik a gyerekével!
– Ezeknek a gyerekeknek a legnagyobb tehetségük a kosárlabda iránti elköteleződésük a szüleikkel együtt, ezért is olyan jó dolgozni velük. Mondanom sem kell, hogy ennyi edzés, edzőtábor mellett is szinte mindannyian kitűnő tanulók, ugyanis abból nem engedtünk, hogy a tanulmányokat ne maximálisan komolyan vegyék!