3 évvel ezelőtt a sok lelkes és tehetséges kosarasaink között volt egy srác,aki egyik kedvenc városunkból,Bajáról érkezett hozzánk. Abban az időben még csak kevesen ismerték a nevét. Egy fiatal kosaras fiú a sok között, aki már akkor tudta mi szeretne lenni az életében, akinek már akkor komoly céljai voltak a kosárlabdával. Szemében mégis volt egy kis bizonytalanság és félelem, mikor döntést kellett hoznia jövőjével kapcsolatban.
Lassan minden csapatunknál teljes a létszám, visszatérnek a válogatottak és kiválasztottaink a nemzeti csapatokból, sérültjeink a rehabilitációról, új igazolásaink megismerkednek, beilleszkednek új csapatukba.
3 év alatt felnevelődött egy sikeres fiú csapat. Több száz kemény edzés, példamutató munkavégzés és szorgalom eredményeként sikeres szezonok, sok győztes meccs áll a Csapat mögött. És köztük volt az a fiú, aki mindenben az élen állt. Hozzáállásával, elhivatottságával, maximalizmusával a Csapat kapitányaként példaképpé nőtte ki magát. Ma már mindenki tudja a nevét. Sok kiskosarasunk olyan jó játékos szeretne lenni,mint Ő,úgy szeretne dobni, passzolni vagy irányítani mint Ő. Elképzelhetetlen volt a Csapat nélküle.
S újra együtt a Csapat. A kiöregedett játékosok helyét fiatal tehetségek igyekeznek átvenni. A lecke adott, a feladat teljesíthető, a példa előttük áll. A munkavégzés most is példaértékű, mindenki a maximumot nyújtja, a legjobbat szeretné elérni. Öröm a kosárlabda.
3 év elteltével a fiatal tehetséges srácból extra kosaras fiú nevelődött. A legjobbak között a Válogatottban is, mint Csapatkapitány. Profi pályafutásának kezdetén áll, rengeteg munka vár még rá, akarat és alázat, hogy céljait elérje. Ha beszélsz vele, már tudja, hogy jó úton halad és mindenre képes ennek elérésében. Szemében már nincs félelem, csak az új kihívások iránti kíváncsiság.
Tombol a nyár… Az Akadémián már minden a kosárlabdáról, a következő szezonról szól. Edzések, edzőtáborok, mérkőzések, Bajnokságok. Kiváló szakemberek, edzők, sok boldog, tehetséges kosaras. S közben Mi, akik végigkísértük ezt a 3 évet, akik tanítottuk, neveltük, szurkoltunk neki vagy csak csodáltuk tehetségét, most kettős érzéssel állunk a szezon kezdetén.
Lezárult egy 3 éves szakasz. Hiába szeretnénk, hogy újabb győzelemre vezesse Csapatunkat, hogy lássuk és élvezhessük személyiségét, játékát. Tovább kell engednünk a megkezdett úton, segítenünk új feladatainak, kihívásainak megvalósításában.
Mégis boldogok és büszkék vagyunk, hogy részesei lehettünk életének, hogy Baja után Pécsen taníthattuk a kosárlabdára és segíthettük céljai elérésében.
Sok Sikert Marci!