Pongó Marci, a Rátgéber Akadémia tehetsége második szezonját zárta a német Ulm csapatánál, a több frontos terhelés során remekül teljesített, Németországban a Pro B legtöbbet fejlődött játékosának választották a 20 éves fiatalt. Marcival a bajnoki évad lezárása után beszélgettünk, az első szó, ami eszébe jutott az idei szezonjáról, az a meglepetés volt. „Szezon előtt nem sokan gondoltuk, gondolták, hogy akár a Bundesligában vagy akár a Pro B-ben ilyen sikeresek tudunk lenni. A Bundesligában ugyan nem jutottunk be a döntőbe, de elég sikeres évet zártunk. A Pro B-re pedig ez fokozottan igaz, hiszen sikerült megnyernünk a bajnokságot!”
Marci az első csapatnál a légiós szabály miatt a Bundesligában kevesebbszer juthatott szóhoz, de így is sikerült háromszor pályára lépnie és több mint tíz percet játszania. Az Európa Kupában nincs korlátozva a légiósok száma, így a nemzetközi sorozatban sok lehetőséget kapott a fiatal, mellyel élni is tudott. „Rögtön az első meccsemen kaptam tizenöt percet és úgy gondolom, hogy jól sikerült bemutatkoznom, nyerni is tudtunk egy igen erős ellenfél ellen. Az utolsó két mérkőzésemen már a statisztikából is kivehető volt, hogy jól játszottam, csak azt sajnálom, hogy nem sikerült nyernünk. Mindent összevetve nagyon komoly szerep nem hárult rám, de bedobtak a mélyvízbe és próbáltam segíteni a csapatnak” – meséli szerényen Marci, a legfiatalabb magyar légiós, aki egy ekkora presztízsű sorozatban pályára lépett. Pongó hat Európa Kupa mérkőzésen kapott összesen 63 percnyi játéklehetőséget, meccsenként 1,8 asszisztot osztott ki. „A második csapatban viszont már vezérszerepem volt, mint kezdő irányító. Az pedig, hogy meg tudtuk nyerni a bajnokságot úgy, hogy a csapat átlagéletkora épp hogy megüti a 20 évet, nagy siker. Emellett megválasztottak a szezon legtöbbet fejlődött játékosának, aminek szintén örültem.” Marci itt 32 mérkőzésen szerepelt közel 30 perces átlaggal, 11,6 pontos átlaga mellett kiemelkedő, 6,2-es gólpassz-átlagot produkált, ez összesen 199 asszisztot jelent, tehát maximálisan kiszolgálta a pályán társait.
A játékos szerint nehéz összehasonlítani a ProB-t a magyar bajnokságokkal, ott inkább a fiatal német játékosok játszanak, akik a Bundesligában még nem kapnak komoly szerepet. A csapatoknak általában 2-4 amerikai játékosuk van, de csak kettő lehet a pályán egyszerre. „A Pro B a magyar NB I. A mezőnyéhez viszonyítva a magyar élvonalbeli középcsapatok szintje. Mi a csapatommal szerintem bejutottunk volna a playoff-ba itthon. Jövőre a Pro A-ban sokkal nehezebb dolgunk lesz. Ott eggyel több légiós is lehet a pályán, az a bajnokság már közelít a Bundesligához rendezésben, játékban, illetve a nézők számában is. Célunk, hogy minél több meccset próbáljunk nyerni, aztán majd meglátjuk, hogy mire lesz elég.”
Videó az ünneplésről
Marci vezére volt Pro B-s csapatának a bajnoki döntőben is, melyről így mesélt: „A döntő csak kétmeccses volt, a Karlsruhe volt az ellenfél. A célunkat már azzal elértük, hogy feljutottunk, szóval már "tétnélküli" volt a döntő. De egy döntő sosem lehet tétnélküli, a másik motivációnk pedig az volt, hogy őket egyedüli csapatként nem tudtunk megverni a szezon során. Az első meccset otthon játszottuk, négy ponttal kikaptunk, ami azt jelentette, hogy ha bajnokok akarunk lenni, akkor minimum öt ponttal kell nyernünk idegenben. Végül hat ponttal sikerült nyernünk, bár nem volt egyszerű. Vezettünk már huszonegy ponttal is, de az utolsó negyedben bedobtak hat-nyolc triplát. Mégis tudtuk tartani a szükséges különbséget, szóval megnyertük a bajnokságot. A döntő mindkét mérkőzését 1500- 1800 szurkoló előtt játszottuk, a hangulattal sem volt gond.”
Pongó Marci arról is mesélt, milyen körülmények között él és edz Németországban. „Kint a klubnak van egy nagy családi háza kerttel, közösségi terekkel, ahol a fiatal játékosok – akik máshonnan jöttek és még iskolába járnak – együtt lakhatnak. Idén heten voltunk, mindenkinek volt külön szobája, fürdőszobája, valamint mi hárman, akik a bundesligás csapattal edzettünk, kaptunk egy autót is. De jövőre már külön lakást és autót kapok, kiköltözök a közös házból. A reggeli edzéseink szinte mindig a bundesligás csapattal közösen voltak, ez egy óra egyéni képzést és egy óra kondit jelentett. Emellett én heti kétszer-háromszor délután is velük edzettem, ha pedig Európa Kupára készültünk, még többször. Ezek az edzések a taktikáról, csapatjátékról szóltak, szerdán Európa Kupát, szombaton Bundesligát játszottunk. A Pro B-ben heti egy meccs volt, hétfőn, kedden egyszer edzettünk, a szerda pedig a legkeményebb nap volt, olyankor a védekezésen volt a hangsúly két és fél-három órás edzésekkel. Csütörtökön és pénteken pedig a mérkőzésre készültünk.”
Marci egy évet hosszabbított a Rathiopharm Ulm csapatával, ahol tovább szeretne fejlődni. „Leginkább a dobásomon és a védekezésem szeretnék sokat javítani, illetve ezeket még biztosabbá tenni. Emellett lejjebb kell vinnem a súlypontomat is.” Pongó Marci korosztálya egyik legígéretesebb játékosa, aki az elmúlt szezonban is bizonyította tehetségét. „Úgy érzem, ezt az egészet nagy részben Pécsnek, illetve a Rátgéber Akadémiának köszönhetem. Nagyon sokat fejlődtem, ezért nagyon hálás vagyok ott mindenkinek, aki segített és foglalkozott velem. Akár az Akadémián, akár az iskolában vagy bárhol az életben.”