Napra pontosan tizenöt évvel ezelőtt, 2005. május 24-én úgy ért fel ismét a csúcsra a Rátgéber László vezette MiZo-Pécsi VSK, hogy a teljes szezon során veretlen maradt – 33 bajnokit nyert meg! A nagy rivális Sopron elleni döntőben kiharcolt siker volt a pécsi női kosárlabdacsapat kilencedik bajnoki címe.
Bajnok volt a pécsi női kosárlabdacsapat 2003-ban, majd 2004-ben is – hogy aztán zsinórban a harmadikat is behúzza (aztán 2006-ban a negyediket is). Ez már önmagában is olyan teljesítmény, amely előtt meg szokták emelni a kalapot. A 2005-ös produkció azonban valóban különleges volt: a MiZo-Pécsi VSK végigverte a magyar mezőnyt, egyetlen egyszer sem szenvedett vereséget, harminchárom bajnokiját nyerte meg, s végzett végül az élen. (Ugyanez öt évvel korábban, 2000-ben is sikerült a pécsi lányoknak!)
A döntőben az MKB Sopron volt Iványi Dalmáék ellenfele. A pályaelőnynek köszönhetően a MiZo-PVSK kezdett otthon, s az első meccsen nem is volt pardon, 70-57-re győzött.
Rátgéber László: – Nagyon kellett, hogy átérezzük a forró hangulatot, amikor testi épségünket nem kímélve kezdtünk kosárlabdázni, ott tudtuk legyőzni a soproniakat. Hlede kiesése megbontotta a játékunkat, és a mai meccs is bizonyította, hogy bajnoki döntőket nem jó játékkal és balettel lehet megnyerni, hanem élet-halál-küzdelemmel.
1-0!
A második összecsapás már sokkal hidegrázósabb volt. Sopronban is csodálatos hangulatot teremtettek a pécsi szurkolók – nagy szükség volt rájuk. A hazaiak ugyanis már tíz ponttal is vezettek, innen jöttek vissza a pécsi lányok, hogy aztán a rendes játékidő 65-65-nél érjen véget. Jöhetett a hosszabbítás, amit Béres Tímeáék bírtak jobban, s ennek köszönhetően 80-74-re ezt a meccset is behúzták.
Rátgéber László: – Saját magunk számára nehezítettük meg a végét a kihagyott büntetőkkel, de kár, hogy nem látták többen ezt a meccset, mert ez ismét a régi nagy döntők hangulatát idézte.
2-0!
A harmadik pedig? Felejthetetlen volt! Teli csarnok, fantasztikus hangulat – és egy fantasztikus pécsi csapat. Amely egész egyszerűen nem veszíthetett a Lauberben: ünnepi volt a hangulat a meccs előtt is, hiszen Nyíri Dezső ligaelnök átadta a szezon legjobb kosarasának, Iványi Dalmának, valamint a legjobb szurkolótábornak, a pécsi B-középnek ítélt különdíjakat, s ünnepi volt utána is. A MiZo-Pécsi VSK semmit sem bízott a véletlenre, a nagyszünetben már tizenhárom ponttal (49-36) vezetett, hogy aztán végül huszonhattal győzzön! A lelátóról zúgott a „Száz százalék!”, utalva arra, hogy a Rátgéber-lányok a szezon összes bajnoki meccsét, mind a harminchármat megnyerték – veretlenül szerezték tehát meg a kilencedik bajnoki címüket, megismételve az öt évvel korábbi csodálatos teljesítményüket.
Rátgéber László: – A soproni meccs arra is jó volt, hogy kiderüljön, a bajnoki cím nem automatikusan jár, mint a nyugdíj”.
3-0!
Valóban nem járt automatikusan, s ezt valószínűleg nyomatékosította is a lányoknak a meccs előtt, mert apait-anyait beleadtak. Köztük az a Daliborka Vilipics is, aki erre a szezonra jött Pécsre. Magyar bajnok akart lenni – jól választott csapatot!
– Előtte két évig Olaszországban játszottam – emlékezett vissza Vilipics. – Jött a hívás, hogy menjek Pécsre. Nagyon örültem neki, mert pontosan tudtam, hogy mi vár rám! Igent mondtam, a Laci miatt is. Nekem korábban, még tizennyolc éves koromban volt az edzőm Újvidéken: nagy csapatot akartak csinálni, tele voltunk fiatal és tehetséges játékosokkal, de ő pont akkor jött el Pécsre. Mi akkor is nagyon jóban voltunk, amikor én a Sopronban játszottam. Szerettem volna vele együtt dolgozni, és az sem volt mellékes, hogy pontosan tudtam, milyen csodálatos a szurkolótábor! Biztos voltam benne, hogy sikeresek leszünk!
S hogy minek volt köszönhető az, hogy valóban sikeres volt a csapat?
– Tradíció volt itt, hogy a Laci folyamatosan építette a csapatát, mindig volt egy mag, amelyet megtartott. Tudja, mi a legrosszabb? Ha mindig, minden szezonban új csapatot építenek. Ez nem megy. Itt Pécsett mindig volt egy néhány játékosból álló mag, akik mellé hoztak egy–két jó külföldit, akiket aztán a Laci szépen beépített. Persze az sem volt mellékes, hogy többnyire jól is választottak: nem csak jó játékosok jöttek ide, hanem jó emberek, akik ráadásul dolgozni is akartak! Nagyon jó volt itt lenni! Kiváló közösséget alkottunk, volt egy ragyogó szurkolótáborunk, négy-ötezer ember előtt játszhattunk az Euroligában – folytatta Vilipics, aki nem csak hazánkban lett bajnok, Lengyelországban, Izraelben és Cipruson is aranyérmes csapat tagja volt, Oroszországban pedig FIBA Cupot nyert a Szpartak Moszkvával.
A korábbi kiváló center, aki annak idején a WNBA-ben is megfordult, most ismét remekül érzi magát Pécsett – a Rátgéber Akadémia szakmai stábját erősíti.
– Nagyon szuper, hogy itt élünk, itt dolgozhatok! Mondtam is a férjemnek, Zokinak (Kmézics Zorán – a szerk.), hogy olyan ez számomra, mint valami déjá vu. Ez a város nagyon szép, az egyik legszebb Magyarországon! Örülök annak, hogy egy olyan Akadémián kamatoztathatom a tapasztalatomat, a tudásomat, ahol minden körülmény adott a jó munkához, ahol magas a színvonal – igyekszem ugyanazt a mentalitást, munkához való hozzáállást átadni a gyerekeknek, ami annak idején jellemző volt itt, a pécsi csapatnál.
A 2004/2005-ös szezon nem csak a veretlenül megnyert bajnoki cím miatt volt felejthetetlen Pécsett: a MiZo-PVSK a nyolcadik Magyar Kupa-győzelmét is megszerezte, valamint negyedik helyen végzett az Euroligában.
Első mérkőzés:
MiZo-Pécsi VSK–MKB Sopron 70-57 (21-18, 16-14, 14-10, 19-15)
MiZo-Pécsi VSK: Iványi 17/9, Fegyverneky 8, Károlyi 4, Béres 15, Branzova 8/6. Csere: Vilipics 8, Dapo 10, Hlede. Vezetőedző: Rátgéber László. MKB Sopron: Honti 4, Kovacsevics 12/3, Horváth Zsu. 6, Blahusková 6, Matovics 18. Csere: Szlimák 2, Seres 4, Horváth Zsó. 5. Vezetőedző: Natalia Hejková.
Második mérkőzés:
MKB Sopron–MiZo-Pécsi VSK 74-80 (21-17, 14-14, 17-15, 13-19, 9-15) – hosszabbítás után
MKB Sopron: Kovacsevics 16/3, Honti 6, Horváth Zsu. 8, Blahusková 19/3, Matovics 22. Csere: Seres, Szlimák 3, Horváth Zsó. Vezetőedző: Natalia Hejková. MiZo-Pécsi VSK: Iványi 14/3, Fegyverneky 11, Károlyi 16/12, Béres 15, Branzova 4. Csere: Vilipics 14, Hlede 3, Dapo 3/3. Vezetőedző: Rátgéber László.
Harmadik mérkőzés:
MiZo-Pécsi VSK–MKB Sopron 84-58 (21-17, 28-19, 22-12, 13-10)
MiZo-Pécsi VSK: Iványi 5/3, Fegyverneky 2, Károlyi 8, Béres 20, Branzova 18/3. Csere: Vilipics 13, Dapo 9/3, Hlede 7/3, Keller, Semsei 2. Vezetőedző: Rátgéber László. MKB Sopron: Honti 2, Kovacsevics 16, Horváth Zsu. 4, Blahusková 6, Matovics 18. Csere: Szlimák 4, Seres, Horváth Zsó. 8/3. Vezetőedző: Natalia Hejková.
Fotók: Laufer László/Dunántúli Napló
