Wentzel Nóri mosolyog. Mosolyog a pályán, a legkeményebb edzés vagy egyéni képzés után. Még akkor is mosolyog, ha sérülés miatt kispadra kényszerül, ilyenkor izgul, szurkol, teljes erőből buzdítja csapattársait. Nóri mosolya, akaratereje, szorgalma ragadós, pozitív mentalitása átsugárzik csapatára is. Mikor kérdezzük, mit tart a legjobb tulajdonságának, nem véletlenül ezt említi. „Mindig mondják, hogy sokat mosolygok. Próbálok mindig pozitívan hozzáállni a dolgokhoz, bíztatni a csapattársaimat, ha valamit elrontottak, azt segítek kijavítani, de én is kérem, hogy ha hibázok, javítsanak ki, szóljanak.”
Nóri másodikos korában kezdett el kosarazni. „Előtte már sok sportágat kipróbáltam, kéziztem, teniszeztem, úsztam, mivel a szüleim is sportoltak: anyukám röplabdázott, apukám kézilabdázott, mind a ketten NB I-es szinten, az élvonalban. Igazából semmi sem tetszett, csak a kosárlabda, így a tesómmal (Wentzel Hanna, szintén a Rátgéber Akadémia játékosa) mindketten elkezdtünk kosarazni.” A korosztályos válogatottat a csapatszellem fogta meg leginkább, és tartotta meg a sportágnál. „Nagyon szeretek csapatban játszani. Nem tudom a kosárlabda nélkül elképzelni az életem, ha nincs edzés, akkor is minden nap lemegyek dobni.”
Wentzel Nóri több szempontot mérlegelve a Rátgéber Akadémiát tartotta a legjobb választásnak a fejlődése szempontjából. „Tovább kellett lépnem az előző egyesületemtől, ahol a felnőtt csapat sem volt olyan szinten, mint Pécsett. Olyan egyesületet szerettem volna választani, ahol van lehetőség egy jó felnőtt csapatban folytatni a pályafutásomat, és ahol jó körülmények, jó edzők vannak, ezért a Rátgéber Akadémiát választottam. Sok helyről hívtak, több helyről jó ajánlatot kaptam, de Pécsre szerettem volna jönni. Budapesten heti négy edzésem volt, itt pedig heti hét, de van, hogy nyolc is, a mérkőzésektől függően. Sokkal keményebbek és precízebbek az edzések, és nagyon nagy hangsúlyt fektettünk idén az ügyességfejlesztési gyakorlatokra, nagyon sokat dolgoztunk két labdával. Budapesten nem volt reggeli edzésem, így ez is új dolog volt. A reggeli egyéni képzés külön volt junior és kadett korosztályban: a kadetteknél főleg a technikai fejlesztésen volt a fókusz Marija Ninkoviccsal, míg Imreh Ajtonnyal a taktikai elemeket is gyakoroltuk. Mindegyiknek megvolt az előnye, kiegészítették egymást. Támadásban nagyon sokat fejlődtem, sokkal jobban ismerem fel a szituációkat, és több figuránk is volt, mint Budapesten. De szeretnék még fejlődni védekezésben, és több figyelmet fordítani a dobásaimra.” Nórit először meglepte, hogy a kadett korosztályban kulcsjátékosként gyakran 40 perces játékidőt kap, mint mondja, ekkora szerepe, felelőssége korábban nem volt, de belerázódott a szezon során. A korosztályos válogatott a Nemzeti Kadett Leány Döntő All Starjába került, és nemzetközi porondon is kiválóan teljesített: 15,7 pontos átlagával az élmezőnybe tartozik, a Feniks ellen szerzett 33 pontja pedig a legtöbb dobott pont a ligában.
Nóri legemlékezetesebb élményei között az Adria Liga döntőt, az Eb-t és a Diákolimpiát említi. „A tavalyi Európa-bajnokság nagyon nagy élmény volt, de az idei Diákolimpia aranyérem is nagyon emlékezetes, hiszen ez volt életem első Diákolimpiája. Nyáron kezdődik az EYOF Győrben, az ifjúsági olimpia, ez nekem most a minden! Július 23-án kezdünk, rengeteg más sportág mellet szereplünk majd, Juhász Dorka is mesélt róla, aki két éve Grúziában játszott az EYOF-on, nagyon várom már!”
Wentzel Nóriék június 26-án kezdték az U16-os válogatottal a felkészülést, játszanak egy felkészülési tornát Franciaországban, utána a csapattal folytatják az edzőtábort, majd az EYOF után utaznak vissza Franciaországba, Bourges-ba az A-divíziós Európa-bajnokságra. „Másfél hetem volt pihenni az iskola vége után, az Eb lezárultával pedig egy rövid pihenőre még számítok az alapozásig, akkor le szeretnék menni a Balatonra, ahol ki fogok tűnni, mert hófehér leszek, hiszen az egész nyaramat sportcsarnokokban töltöm! Az Európa-bajnokságon kevésbé ismerjük a csoportellenfeleket, abban biztos vagyok, hogy a szerbek ellen nehéz dolgunk lesz. De mindent meg fogunk tenni a sikerért. Jövőre juniorban, valamint az NB I B-ben fogok szerepelni. Felnőtt válogatott szeretnék lenni, ez a távoli célom, de addig még sok állomás van vissza.”