Zalay: Szükség van a továbbképzésekre

Január 19-én szakmai továbbképzést tartott edzők és játékvezetők számára a Rátgéber Akadémia, melynek fókuszában az U11-12-es korosztály állt. Zalay Zoltánt kérdeztük.

Mely kérdések, problémák hívták életre a továbbképzést az U11-12-es korosztályban?


A képzés apropója az volt, hogy rendszeresen játékvezető-problémásak voltak a mérkőzések, és ezt visszavezettük odáig, hogy talán jó lenne egy olyan edzőtovábbképzést tartani, ahol a játékvezetők szemszögéből is halljuk a korosztály problémáit. Erre felfűzve egy olyan anyagot találtunk ki, mely szerint a korosztály képzési feladatairól és a mérkőzések eddigi tapasztalatairól a korosztály referense, Füzesi József beszélt, az edzésvezetésről én tartottam előadást, Imreh Ajtony pedig gyakorlati képzést tartott egy játék felépítéséről három játékos kapcsolatában erre a korosztályra nézve.A játékvezetésről Kapitány Gellért beszélt. A képzésnek azért is volt létjogosultsága, mert szerencsére rengeteg U11-12-es csapat játszik ebben a régióban, és szerettük volna, ha az edzők, akik ezekkel a korosztályokkal dolgoznak, kapjanak szakmai segítséget.

Mi ennek a korosztálynak a speciális problematikája?


Elsősorban az, hogy nagyon heterogén összetételű a korosztály, változó, kinek hány edzése van egy héten, és az is, hogy hány edzés van egy gyermek mögött. Van, aki három éve dolgozik már, van, aki most kezdte a kosárlabdát szeptemberben. Vannak gyerekek, akik egyszer edzenek, vannak, akik háromszor, egy vagy másfél órás foglalkozásokra járnak. Ezért a mérkőzéseken is nagyon eltérő a játékosok tudása.

Mi lenne az ideális állapot?


Az lenne, ha azoknak a gyermekeknek, akik a kenguru korosztályban mérkőzéseket játszanak, egy vagy maximum két év kosaras múltjuk lenne, de megkapnák a megfelelő motorikus képzést. Mert hiába képezzük őket technikailag, ha a motorika nincs meg.

Hogyan látod a játékvezetést ebben a korosztályban?


Összetett a helyzet ebben a kérdésben is. Egyrészt a játékvezetők mennyisége nincs meg ennyi mérkőzéshez, nehéz találni szabad játékvezetőt. Akik vannak, azok pedig túl vannak terhelve, és nem is képzik úgy magukat, ahogyan kellene. A kenguru egy speciális szabályrendszerű bajnokság, sok pontban eltér a felnőtt kosárlabda szabályrendszerétől. Ebben a korosztályban a játékvezetőknek is jobban kellene alkalmazkodniuk az említett problémákhoz, nekik is pedagógusoknak és nevelőknek kellene lenniük.


Melyek voltak a továbbképzés legfontosabb tapasztalatai?


A legfontosabb az volt, amely egyben egy visszajelzés is, hogy szükség van az ilyen továbbképzésekre. A játékvezetők is igénylik, hogy közösen gondolkodjunk a magyar és a lokális, régiós utánpótlás problémáiról, és együtt próbáljunk tenni azért, hogy a mi utánpótlásunk mind férfi mind női vonalon előrébb tudjon lépni. A játékvezetők felé volt egy kérésünk: szeretnénk, ha minél több fiatal játékvezető időről időre megjelenne a korosztály edzésein, és megnézné, hogyan dolgozunk, és hogy vezetjük az edzésen belül a mérkőzéseket. Illetve azt is szeretnénk, ha becsatlakoznának úgy az edzésekbe, hogy az ott folyó játékot ők fújják, ők ezzel is tudnának gyakorolni. Biztos vagyok benne, hogy ha ez megvalósul, egy sokkal kompromisszumkészebb közeg jöhet létre.